Magyarország domborzati adatai és sajátossága
Hazánk mai felszínét belső erők (vetődések, vulkáni tevékenység, gyűrődés stb.) és külső erők (hő, jég, szél, víz stb.) kölcsönhatásának, majd főként az utóbbi időszakban az ember átalakító tevékenységének (bányák, utak, gátak, mocsarak lecsapolása stb.) eredményeként alakult ki. Így a tájegységek és szintkülönbségek alapján három térszintbe helyezhetjük:
1., Alföldek
2., Dombságok
3., Középhegységek
Alföldek
Tengerszint felett 0-200 m közötti síkságok, amelyek főként az üledékgyűjtő medencék feltöltődésével jöttek létre, vagy magasabb térszintek lepusztulásával keletkeztek (Nagyalföld, Kisalföld).
Dombságok
Tengerszint feletti magasság 200-500 m közötti magasságúak. Hegységek lesüllyedésével és lepusztulásával illetve alföldek részleges megemelkedésével, feldarabolódásával keletkezhetnek (Dunántúli dombság, Bakonyalja). Felszínükön főleg pannontengeri üledék, illetve negyedkori lösz, kavics, homok található.
Középhegységek
Tengerszint felett 500-1500 m közötti magasságúak. Építőanyaga: ókori gránit, középkori mészkő, dolomit, pala, harmadkori vulkáni kőzetek.
Hazánk 68%-a alföldi jellegű síkság és kb. 1%-a tengerszint felett 500 m-nél magasabb szintű.
Forrás: A TÚRAVEZETÉS általános ismeretei c. könyv