A tavaszi viharok okozta fakidőlések miatt az erre a napra eredetileg tervezett útvonalat hárman előzetesen lejártuk. Az Antónia ároknak már az elején kidőlt fa zárta el az utat, amit egy meredek, csúszós ösvényen lehetett megkerülni. Úgy döntöttünk, hogy inkább a Nagyszénás felé vesszük az irányt és mellőzzük az árkokat. Október 3-án kilencen jelentünk meg a túrán. Indulás előtt megbeszéltük a változtatást, amivel mindenki egyetértett. Sajnos nem volt olyan szép idő, mint a lejáráson, de azért nem panaszkodhattunk. A sok esős nap után igazi kirándulóidőnk volt. Nagykovácsiból indultunk, a piros és kék jelzésen kaptattunk fel a Nagyszénásra. Már útközben gyönyörködhettünk a kilátásban és a sárga virágszőnyegben. Felérve remek körpanorámát csodálhattunk meg a felhős idő ellenére is. Egy szélvédett helyen - a hegytető mindig egy kicsit "huzatos" - megebédeltünk, beszélgettünk. Tovább indultunk az erdőn keresztül a Kutya-hegy felé. Útközben sok gombát és őszi kikericset láttunk. Idén kedvezett az időjárás a gombászoknak, sok finom gomba termett. Sajnos ehető gombával nem találkoztunk, nem úgy, mint a lejáráson. Azért élveztük az erdő szépségét, a jó levegőt. A hegyről leérve egy kerítéshez érkeztünk ahol létrán is át lehetett menni, de még "forgóajtó" is volt. A természet- védelmi területet védik a vadaktól. Feltúrják a pilisi lent, élőhelyét, lerágják a facsemeték rügyeit és így nem tud az erdő megújulni. Még pár kilométer kényelmes séta várt ránk, végén a nagyszerű cukrászdával. Finom sütikkel fejeztük be ezt a kellemes napot. (írta: Horányi Marika)
Horányi Marika képei a lejárásról:
Tűlevelek közt
Távolban a Nagykevély és Kiskevély:
Előtérben a Zajnát hegyek, mögötte a Pilis-tető:
Őszi kikerics:
Őzláb trió:
Még siklóval is találkozhatunk:
Horányi Marika képei a túráról:
Kis csapatunk:
Kilátás a falura:
Selyemkóró:
A bátrak a létrán jöttek át:
Heinrich Nóri képei: