Ma ismét nekiindultunk a régebbről már körünkben hírhedtté vált Naszály hegyre ("Naszály-muszáj?"), ami a Cserhát hegységben található. Korábban ezt az utat szakadó esőben tettük meg. Az időjárás ezúttal nagyon is kedvezett, remekül sütött a tavaszi napsugár. Sajnos az indulásnál tervezett Rockenbauer Pál kopjafát kihagytuk, mert mindjárt a kék jelzés mentén haladtunk, és a kopjafa a piros mentén van, nem találtunk figyelemfelhívó táblát az esetleges átjárásra, ezt később egy másik alkalommal bepótoljuk. Az országos kék Szendehely-Katalinpusztától egészen a Bik-kútig, és onnan a csúcsra felmenő út emelkedőjéig nagyon kellemes volt, tele volt az aljnövényzet ibolyával. Ahogy a hegy erősebb emelkedésén oldalvást nekivágtunk, ott találtunk egy nagyon kellemetlen részt, ami ferdén megcsúszott, nehéz volt rajta előrehaladni, ez később beletorkollt egy kellemesen széles, de erősen emelkedő szakaszba, így értük el a 652 méter magasan álló kilátót. A körkilátás pazar volt. A csúcsot és környékét virágszőnyeg borította (odvas keltikéből, kankalinból és tavaszi héricsből), ez a turista jutalma, amiért kimozdul otthonról. A jelzés mellett található a Naszály 2. legnagyobb barlangja a "Násznép barlang", ami kb 200 méter hosszú. A hegyről leereszkedve a busz indulása előtt fél órával értünk uticélunkhoz Ősagárdra. A közlekedéssel szerencsénk volt, mert Vácon kaptunk hozzá csatlakozást. A túrát összességében értékelve nagyon szép volt, "láb-próbáló", és egészséges fáradtságot okozó. (írta: Dobos Ildi;
A képeket köszönjük Versegi Károlyné Mártinak és Dobos Ildinek)